A szó nem száll el – vedd le a rózsaszín szemüveged!

Szerfüggő és társfüggő kapcsolatában gyakran előfordul, hogy a köztük folyó kommunikáció is elégtelen. A kommunikáció olyan fontos, hogy azzal új kapcsolatot teremthetünk vagy egy régit megszakíthatunk. A kommunikáció tükrözi önbecsülésünket.

A függő személyek kommunikációja nem jól működik. Sokuk elkerüli a konfliktust, hogy bármi áron béke legyen. Mások pedig önmagukat hibáztatják, vagy rosszul reagálnak sját védelmük érdekében. Mindkét stílus fenntartja a kapcsolatok diszharmóniáját.

A kommunikáció többet foglal magában, mint a szavak. Egész testünknek szerepe van az információ továbbításban, többek között a testtartás, az arckifejezés, a szemkontaktus, mozgás, gesztusok, hangerő, hangsúly révén.

Hogyan fejezzem ki az érzelmeimet?

Nagyon gyakori, hogy beszéd során sokan összekeverik gondolataikat és érzéseiket. Álljon itt egy példa.

Tegyük fel, hogy bosszant a házastársad késése a vacsoráról pedig kérted, hogy jelezze ha késni fog. Ha azt mondod neki, hogy „Úgy érzem, figyelmetlen voltál stb.” ezzel csak bírálod az ő viselkedését, anélkül, hogy elárulnád az milyen hatással van rád.

Az alapszabály az, hogy ha a “gondol” szó helyettesíthető az “érezni” szóval, akkor a véleményünk inkább itélkezés a másikról, amit kevesen szeretnek. Célszerűbb úgy fogalmazni, hogy “Nem szeretem, amikor te….” vagy “Úgy érzem megbántottál, amikor….” mert ez nem készteti a másikat önvédelemre vagy önigazolásra hiszen magadról beszéltél, nem őt minősítetted. Sőt, lehet, hogy jobban fog figyelni.

A kezdeti érzésed lehet harag vagy sértődöttség, de próbáld meg azonosítani mélyebb érzéseidet és azokat kifejezni. Próbálj meg várni és elgondolkozni, hogy mit is érzel és milyen eredmény vagy viselkedésbeli változásokat szeretnél. A határozottság, egyértelműség érdekében akár gyakorold a fogalmazás módját a tervezett beszélgetés előtt.

Vigyázz arra, hogy az „én” kijelentések ne legyenek rejtett ítéletek, amelyek védekezésre kényszerítik a másik felet. Például: „Úgy érzem kihasználtál, amikor…”, vagy „Úgy érzem, nem bízhatok benned, mert …” Az első mondat lényege az a vád, hogy “kihasználtál, a másodiké pedig “nem bízhatok benned”. Az ilyen fogalmazás helyett próbáld meg: „Megbántottnak érzem magam, mert nem számítok neked….”, vagy „Nem érzem magam biztonságban veled, mert….” amelyek valóban csak a te érzésediről szólnak vád nélkül.

Gyakran hasznos a hallgatónak, ha a beszélő általánosítás helyett inkább leírja a számára problémás, konkrét videlkedést. Például „Ha koszos ruhákat hagysz magad körül úgy érzem. . . ” helyett jobban hangzik a „Nem vagyok dühös, vagy sértődött, inkább jelentéktelennek érzem magam. Amikor kérlek, hogy a koszos ruháidat a szennyestartóba rakd és mégsem teszed, úgy érzem, hogy az érzéseim nem számítanak neked és akkor nem érzem magam fontosnak. ” A lényeg az, hogy a viselkedés rád gyakorolt hatását közöld, ne a mérged zúdítsd rá a másikra, vagy szavakkal büntesd őt.

Időre és gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy azonosítani tudd az érzéseidet és azt megfelelően közöld. Ha egy beszélgetés kellős közepén vagy, akkor nyugodtan mondhatod “Most szeretném átgondolni mit is érzek.”

Hogyan fejezzem ki az igényeimet és vágyaimat?

Az érzéseken kívül a legtöbb társfüggő a szükségleteit sem tudja megfelelően kifejezni. Félnek az elutasítástól vagy a megaláztatástól. Gyakran inkább hibáztatnak vagy kritizálnak, ami csak további vitához vezet, semmiképpen a szükségleteik kielégítéséhez. Ez akár a gyermekkorukból is eredhet, amikor nem hallgattak rájuk, vagy megszégyenítették őket.

Miután meghatároztad, mire van szükséged és mit szeretnél, a legjobb megoldás ha azt világosan elmondod. Ez ijesztő lehet, ha nem szoktál hozzá. Itt egy hétköznapi példa.

Ha úgy érzed, hogy a társad nem beszél a munkahelyi dolgairól, ne azt mondd, hogy „Soha nem beszélsz a munkádról” vagy „Mindig hallgatsz a munkahelyeden történtekről”, inkább fogalmazz úgy, hogy „Számomra fontos, hogy te is elmondd mi történik a munkahelyeden.” vagy „Nagyon örülnék ha te is beavatnál a munkahelyi problémáidba.”

Azt is tedd világossá, hogy rád milyen pozitív hatással lenne ha a másik teljesítené a kérésed, mert ez számára motiváció lehet. Az iménti példánál maradva: „Ha többet mesélnél arról, hogy mi történik a munkahelyeden, közelebb érezném magam hozzád.” Ugyanezt kifejezheted egy érzelmi kijelentéssel az ellenkezőjéről „Amikor nem mondod el, mi történik a munkahelyeden, úgy érzem, kimaradok és ki vagyok zárva az életed nagy részéből. ”

A legfontosabbak kommunikációs szabályok dióhéjban

Nagyon lényeges, hogy akár egy rövid szóváltás során se támadd a másikat, ne hergeld vádakkal. Sok feszültségtől mentheted meg magad ha megfelelően bánsz a szavakkal. A szó ugyan elszáll, de a mögötte lévő gondolat megmarad ha megőrzöd a nyugodt légkört. Szóval, lehetőleg:

• gondold át és tudd, hogy mit érzel, főleg nehezebb beszélgetés előtt,
• a hangsúly a te érzéseiden legyen, melyek a másik viselkedése miatt keletkeztek benned,
• világosan fejezd ki az érzéseid, de ne itélkezz a másik viselkedése felett,
• ha lehetséges, mondd el az érzéseid okát is, de rejtett vádak nélkül,
• az igényeidet egyértelműen közöld,
• fogalmazd meg, hogy az igényeid kielégítése milyen pozitív változást hoz benned,
• ha nyomás alá kerülsz, nyugodtan kérj időt, például “hadd gondoljam át az érzéseim, folytassuk később”.

Mindehhez sok türelem szükséges, különösen ha a másik fél ideges és robbanékony, de idővel őrá is hatni fog a te új kommunikációs módszered. Ha valóban számítasz neki, akkor elgondolkodik és talán hozzád hasonlóan reagál. Ha nem számítasz neki, észre fogod venni!